Oldal kiválasztása

Édességholding a világhírű gyulai kolbász hazájában

Szerző: | 2021. június 30. | Ízek | Címkék:

Kézműves Cukrászda – olyan, mintha mindig létezett volna, már maguk a gyulaiak is úgy tekintenek rá, mint városuk egyik régi büszkeségére. Pedig a cukrászda alapítója, Balogh László cukrászmester, kétszeres aranykoszorús mestercukrász csak 1991-ben érkezett meg Gyulára. Mégis cukrászdáját ma már egy napon említik a város majd’ hétszáz éves téglavárával, a több mint kétszázötven éves, 2016-ban gyönyörűen felújított Almásy-kastéllyal, a hatvanadik születésnapját 2019. május 1-jén ünneplő Várfürdővel, vagy éppen az 1840-ben alapított, 1984 óta az önkormányzat tulajdonában lévő Százéves Cukrászdával. Mindenesetre tény, hogy napjainkban a Gyulára érkező turistáknak kötelező betérő, a helyieknek találkozási pont, a környékbeli Békés megyeieknek pedig program a Kézműves Cukrászdába menni. Hogyan lehet alig több mint negyedszázad alatt beépülni egy majd nyolcszáz esztendős, büszke polgárváros lokálpatrióta közösségébe? Erről szól a Kézműves Cukrászda meseszerű elemekkel is alaposan átszőtt története.

Balogh László, a cukrászmester

„A Kis Kézműves Kft. tulajdonképpen egy édesipari holding, hagyományos süteménycukrászda mellett fagyizó, de bonbon- és csokoládéműhely is” – fogalmazta meg 2012-ben vállalkozása lényegét Balogh László. Nézőpont kérdése, hogy hosszú-e az a hat esztendő, ami az első, 1992. október 9-én megnyílt, finom péksüteményeket is árusító üzlet és a Kézműves Cukrászda 1998. július 12-i megnyitása között eltelt, de az biztos, hogy a cukrászda megnyitásával egyidőben elkezdték a bonbonok készítését is. Ma, 2018-ban a gyulai mellett Békéscsabán a Csaba Centerben és Nagyszalontán is van Kézműves Cuki, Budapesten a Veres Pálné u. 8. szám alatt pedig 2007-ben nyitottak egy Cadeau Csokoládézót. Franchise partnereik révén csokoládézó működik még Székesfehérváron és Kecskeméten is. Természetesen az sem a véletlen műve, hogy a Százéves Cukrászda üzemeltetését 2004 óta szintén a Kis Kézműves Kft. végzi. Három éve, 2015-ben nyitották meg a gyulai korzón, a világóra mellett üzemelő selfICE önkiszolgáló fagyizójukat. „Itt bárki megvalósíthatja saját fagyikreációját, melyhez választhat önteteket és feltéteket egyaránt – magyarázta az »önkifagyizó« lényegét Balogh László. – Tapasztalatunk az, hogy nem csak a gyerekek szeretik elkészíteni itt saját fagylaltjaikat…” Ha már fagylalt! Kínálatuk messze földön a legszélesebb, választékukat folyamatosan fejlesztik, alakítják, több mint százféle fagyit készítenek, természetesen nem egy időben. A szezonalitás náluk teljesen meghatározó, rengeteg friss gyümölcsöt használnak fagylaltjaikhoz.

A ma gördülékenyen működő édesipari holding legelső lépéseit nagyon nehezen, kínlódva, csak segédeszközök segítségével tudta megtenni. Az induláskor például cukrászműhelyük sem volt, csak egy kicsi üzlethelyiséggel rendelkeztek, a mai cukrászdától körülbelül százméternyire a strand felé, ahol néhány süteményt és finom pékárukat árultak. Ezeket ráadásul Békéscsabán, a Fiume Szálló cukrászüzemében készítették, albérletben. „Azért ott, mert előtte ott dolgoztam fél évig mint vezető cukrász. Ketten voltunk, én voltam a főnök. De onnan nagyon gyorsan áttelepültünk Gyulára, a Komló cukrászműhelybe” – emlékezett a legelső lépésekre a cukrászmester. A csabai rendszer végül mindössze egy hétig működött. Amiatt, ahogyan fogalmazott, örök hálával tartozik Kiss László műhelyfőnöknek, mert beengedte őt az üzemébe. Fél évig délutánonként ott készítette el a másnapi sütiket. Utána úgy lett saját műhelye, hogy átvette a halódó Komló Hotel cukrászüzemét 1993-ban. Ekkor még csak két éve lakott Gyulán, és naponta húsz órát dolgozott azért, hogy kis süteményboltja különleges legyen, hogy meg lehessen különböztetni a többi hasonló üzlettől. Elkötelezettségét és kitartását egyértelműen németországi tapasztalatainak köszönhette. „Három évet dolgoztam cukrászként Németországban, a Baden-Württemberg tartományban lévő Ludwigsburgban. Nagyon sokat tanultam szakmailag is, de leginkább a szemléletem változott meg gyökeresen. Az ottani vállalkozók nagyon fegyelmezettek, következetesek és precízek. Azt, hogy hatottak rám, akkor tudtam igazán felmérni, amikor hazajöttem, mert már másképpen gondolkoztam, mint amikor kimentem. Előnyömre változtam” – adta meg a választ Balogh László arra az el sem hangzott kérdésre, hogyan bírta a sok munkát, mi tartotta benne a lelket azokban az években. A beléivódott német logika mentén pontosan tudta, a következetesség, a tisztesség, a szorgalom és az alázat biztosan eljuttatja álmaihoz. Egyszerűen megvalósulnak elképzelései, ha ragaszkodik hozzájuk. És voltak álmai, voltak tervei. Pontosan tudta, hogy mit akar. Ezért amikor megteremtődtek a továbblépés feltételei, akkor megvásárolta a Városház utca 21. szám alatti ingatlant. A rajta lévő épületet lebontották, helyére újat építettek, melyben 1998. július 12-én megnyílt a Kézműves Cukrászda, és kialakításra került egy minden igényt kielégítő cukrászműhely, miközben kinőtt a cukrászvállalkozás második lába, a bonbonkészítés is. „A bonbon egyszerűen adta magát. 1998 óta gyártjuk, körülbelül hetvenféle bonbont készítünk. Volt ennél több is, de csökkentettük a választékot. Mindent kézzel csinálunk, hat-hét cukrász dolgozik a bonbonüzemünkben. Legfontosabb nyersanyagaink a kitűnő minőségű belga csokoládé mellett a finom, és nem mellékesen magyar gyártmányú marcipánok, a valódi nugátok, a ropogós grillázsok és a nagy gonddal válogatott likőrök, párlatok” – indokolta a bonbonkészítés és csokoládégyártás beindítását Balogh László. A bonbonkészítést egyébként is a szakma csúcsának tartja.

Bonbonkülönlegességek

Mostanában éppen az jár a fejében, hogy beszerez egy saját kakaóbab-feldolgozó berendezést. Nem nagyüzemit, kézműves méretűt, olyat, amilyennel gazdaságosan lehet 20-30-50 kg csokoládét is előállítani. Szükségét érzi, mert ennek segítségével teljesen szabadjára engedheti majd fantáziáját a csokoládék előállítása terén. Ez a berendezés lehetővé teszi azt is, hogy a kakaóbabtól a tábláig kézben tartsa a folyamatokat, (from) bean-to-bar! A föld számtalan pontján szüretelnek kakaóbabot, a cég Cadeau (francia szó, azt jelenti: ajándék) márkanevű egyedi csokoládéi mexikói, perui és tanzániai, a szériacsokik ghánai és elefántcsontparti kakaóbabból készülnek. A babfeldolgozó segítségével számtalan kombinációt ki tudnak majd próbálni.

A 2007-ben kialakított fővárosi csokoládézójuk helyén a második világháború előtt szintén csokibolt volt. Micsoda véletlen! Ezt egy ott lakó idős hölgy mesélte el nekik az üzlet kialakítása közben. Kisgyermekként nagyon sokat járt oda csokit vásárolni. Tőle tudták meg, hogy a korabeli csokimanufaktúra Cadeau néven hozta forgalomba csokoládéit, de a háború után nem bírta tartani a lépést a nagyüzemi, szocialista csokiiparral, tönkrement, bezárt a gyár és a bolt is. A történet megismerésével eldőlt a névválasztás. Mivel semmilyen jogi akadálya nem volt, levédették a nevet, ettől kezdve a Kis Kézműves Kft. keretein belül működő, Cadeau Bonbon Manufaktúra csokoládéi vásárolhatók meg ezen a néven. A névválasztással egyrészt tisztelegnek az elődök emléke előtt, másrészt életben tartottak egy már elveszett márkanevet. Ugyanakkor ez a vállalt felelősség folyamatosan megköveteli a kizárólag kifogástalan minőségű termékek gyártását és forgalmazását.

Balogh László gyermekkora óta vonzódott a vendéglátáshoz, ezért a Keszthelyi Vendéglátóipari Szakközépiskolában érettségizett le, ahol szakács és cukrász képesítést szerzett. Kezdetben szakácsként dolgozott, és kifejezetten ígéretesnek indult a karrierje, hiszen a vadonatúj budapesti Hilton Szálló Lukács István (háromszoros szakács Oscar-díjas, ötszörös szakácsolimpiai aranyérmes) vezette konyháján töltött el egy évet. Utána a katonaságnál, Balatonkenesén ő volt a szakács, leszerelése után szülőfalujában, Pilisszentivánon nyitott cukrászdát. Kapcsolatai révén három évet tölthetett Nyugat-Németországban, ahol cukrászatokban dolgozott és tanult. Családjával együtt 1991-ben költözött Gyulára. A többit már tudjuk a hírekből. Megalakult a Kézműves Cukrászda – olyan, mintha mindig létezett volna, már maguk a gyulaiak is úgy tekintenek rá, mint városuk egyik régi büszkeségére…

<a href="https://nqv.hu/szerzo/ferenczrezso/" target="_self">Ferencz Rezső</a>

Ferencz Rezső

újságíró, szerkesztő, könyvkiadó, a portál és a Nemzeti Értékek Könyvkiadó főszerkesztő-helyettese

Legfrisebb bejegyzések

Ópusztaszer hazavár
Nemzeti Értékek Könyvkiadó
Mi, svábok