Oldal kiválasztása

Az ember, akit kolbászművesnek rendelt a sors

Szerző: | 2021. június 13. | Ízek | Címkék:

Dékány Ferenc (83) hentesmester, élelmiszeripari üzemmérnök élete első kolbászgyártó vállalkozását hetvenöt évesen, 2009-ben alapította, fiával közösen. A vállalkozásra sokkal inkább neki, mint fiának volt szüksége, ezért így szólt az akkor a győri Audi gyár és Gyula között ingázó, többdiplomás Attila (48) fiához: „Gyere fiam, megtanítalak húsból kolbászt csinálni!” A Dékány Szövetség (Deka Union Kft.) megalakulása óta minden évben Magyar Termék Nagydíjas kolbásztermékkel rukkolt elő, Feri bácsi 2015-ben életműdíjat is kapott. Eddig összesen tizenhét Magyar Termék Nagydíjat vett át, további hatot a Csabahús Kft. termékei kaptak igazgatása alatt.

A békéscsabai székhelyű, csabai kolbászt gyártó vállalkozás ügyvezetői posztját már nyugdíjasan, 1996-ban vállalta el. Előtte a Gyulai Húskombinát alkalmazásában állt 1959 és 1994 között. De a kolbászkészítés tudományát és a hentes szakmát már az anyaméhben megismerte a nagykamrási hentes fia. „Sokan nem értik, miért mondom azt, hogy már 83 éve és kilenc hónapja foglalkozom a kolbásszal.” Egyszerűen beleszületett a sertéstenyésztésbe, hiszen a boltbavalót maguk állították elő, életének minden pillanatában akadt korának megfelelő munka a disznók körül. Érettségi után az agráregyetemre jelentkezett Gödöllőre, de nem vették fel a kulák család sarját, így otthon maradt és besegített szülei vállalkozásába. Miután 1959-ben a családi földek is bekerültek a téeszbe, akkor jelentkezett tanulónak a gyulai húsüzembe.

„Otthoni építkezéshez vásároltunk lécet Gyulán, amikor hallottuk, hogy hangosbemondón keresztül hirdetik a városban, hogy a gyulai húsüzem tanulókat keres. Jelentkeztem, és felvettek. Érettségim miatt egy év alatt hentes lettem.” Csiki József igazgatóra mai napig jó szívvel emlékezik; ő segítette abban, hogy elvégezhesse az élelmiszeripari technikumot Szegeden. Az iskola három éve alatt a Pick gyárban dolgozott, 1963-ban már technikusként érkezett vissza Gyulára, ahol támogatták az élelmiszeripari főiskola elvégzésében is, így lett 1967-re élelmiszeripari üzemmérnök és gyártmánytechnológus.

Első munkája a csabai kolbász gyártásának bevezetése volt, mert addig csak gyulai kolbászt gyártottak. Az üzem nemcsak méreteiben, de termékkínálatában is folyamatosan fejlődött, szépen épült Feri bácsi karrierje is. Az 1978-ban megalakult Gyulai Húskombinátban már termelési főmérnökként, később termelési igazgatóként dolgozott. Irányításával fejlesztették ki az Aranymájas nevű terméket. „Az NSZK-ban, egy Ulm melletti fejlesztőüzemben voltunk egyhetes tanulmányúton 1982-ben, ott láttam, hogyan készítik a bélbe töltött kenőmájast. Hazajöttünk, és az országban elsőként megcsináltuk a bélbe töltött májast.” A ma Gyulai májas néven forgalomba kerülő termék 1982 óta az ország legkedveltebb, piacvezető kenőmájasa. Csiki igazgató nyugdíjba vonulása után, 1984-ban falubelije és barátja, Zám András lett a vezérigazgató, aki kinevezte kereskedelmi és termelési igazgatónak, így oldva fel a gyártás és a kereskedelem között meglévő folyamatos feszültséget. „Gyártsd le, amit eladtál, és add el, amit legyártottál!” – szólt az instrukció. Az egyszerűnek egyáltalán nem nevezhető helyzetet is jól megoldotta. „Szerencsém volt, mert mindig sikerült megbízható, hatékony, kiválóan dolgozó termelési csapatot összehoznom. Ekkor vezettem be a havi, utolsó pénteki termelési biliárdpartikat. Ezek mai napig megvannak, jelenleg a gyulai Fehér Ökörben jövünk össze.”

A rendszerváltás után 1992-ben még részt vett a vállalat részvénytársasággá alakításában, majd 1994-ben nyugdíjba vonult. Pontosabban szaktanácsadóként dolgozott tovább, külföldön és belföldön. A Csabahús Kft. ügyvezetői állására 1996-ban kérték fel. Az általános húsüzemből pillanatok alatt szárazárugyárat csinált, vezetésével az évenkénti 50 tonna termelést 2 000-re vitték fel. Itt is sikerült összetartó, kiváló közösséget építenie, folytatta a díjhalmozást és az új kolbászok piacra vitelét. Például a Csabai Kolbászfesztiválon ők árultak először méteres kolbászt. A kolbászfesztiválon egyébként ő és Krajcsó Pál életműdíjat kaptak 2014-ben.

Csabai tevékenysége igazi sikertörténet volt, melynek egy tulajdonos- és koncepcióváltás vetett véget. Ezért alakult meg az üzem nélküli kolbászgyár, a Deka Union Kft. A 83 éve + 9 hónapja a szakmában dolgozó öreg rókának nincsenek piaci, anyagbeszerzési gondjai, inkább kapacitásproblémái vannak, mivel bérben gyártatják saját termékeiket. Gyakorlatilag az ország összes kereskedelmi láncának beszállítói, debreceni páros kolbászukkal kilenc ország Lidl vásárlói is megismerkedhettek. Forgalmuk évről évre nő…

„Egyszerűen nem tudok leállni, imádok kolbászt csinálni. Engem a sikerélmények tartanak életben, és ebben a szakmában minden napra jut valamilyen sikerélmény.”

<a href="https://nqv.hu/szerzo/ferenczrezso/" target="_self">Ferencz Rezső</a>

Ferencz Rezső

újságíró, szerkesztő, könyvkiadó, a portál és a Nemzeti Értékek Könyvkiadó főszerkesztő-helyettese

Legfrisebb bejegyzések

Ópusztaszer hazavár
Patikák és patikusok
Meggypiros mezben