Oldal kiválasztása

A vállalkozásban mutatkozik meg a család ereje

Szerző: | 2021. június 18. | Ízek | Címkék:

Különös kettősség kíséri végig a tatabányai Gábor hentes életét, családi vállalkozását. Az új, sárberki irodáját régi fotók díszítik: a nagyszülők és a dédszülők fotói az első hentesüzletből, a vágóhídról, a korabeli mesterekről és segédekről. Az irodában a modern számítógépeken a megrendeléseket lehet intézni. E két idősík között épült fel a mai vállalkozás.

A régi családi fotók egyike

Rotyis Gábor hentesként dolgozik a családi vállalkozásban, több generáció tapasztalatát összegezve a három üzletben. A család felmenői az 1740-es évekig vezethetők vissza: akkor jöttek a svábok Felsőgallára, ahol a család egyik őse már hentesként dolgozott. Az ő leszármazottainak is hentesüzletük, vágóhídjuk volt, nagy üzleti kapcsolatuk, ami generációkon át lendítette át a nehézségeken e szakma művelőit. Gábor ebben a családi légkörben érzett rá a húsos szakma szépségeire, titkaira, ahogy fogalmaz, már gyerekkorában, az első disznóölések, a hentesüzlet látványa, talán a friss hús illata, talán a fehér köpenyes mesterek vagy a fehér csempe hatására döntött úgy, ő is hentes lesz. A korai döntés véglegesnek és meghatározónak tűnt: a kereskedelmi iskolában végzett húsbolti eladóként. A vásárlókkal való kapcsolat pedig az erős oldala, amire már tudott alapozni.

Az iskola után a Generál Kereskedelmi Vállalat 427-es számú üzletében dolgozott, itt ismerte meg felesége édesapját, Bagdi Lászlót, akitől a szakma alapjait tanulhatta meg. A tapasztalatszerzéshez jól jött, hogy több helyen dolgozott húsbolti eladóként. A hajdan legendás tatabányai vágóhídon is dolgozott, sőt még a sorkatonai szolgálat alatt is hentesként teljesítette a parancsokat. Itt hetente hét disznót vágott, amihez jól jöttek a régi tapasztalatok, amelyekre még segédként tett szert. Magánkereskedőként kezdte, majd a rendszerváltást követően tapasztalataira alapozva egyéni vállalkozást indított, azután a szintén nagy szakmai jártassággal, ismeretekkel rendelkező feleségével megalapította a jogutód céget, immár gazdasági társasági formában. Mindketten az üzletek kialakításában látták meg a jövőt. A családi vállalkozás immár harminc embernek ad munkát. Öten a szűkebb családból veszik ki részüket a tágabb környéken is ismert társaság működtetésében. Gábor apósa, a hajdani mester, Laci bácsi ma, 71 évesen is naponta néhány órát eltölt az üzletben. A gyerekek, Bianka és Cintia, valamint a felesége, Andi saját tudásukkal, tapasztalataikkal valósítják meg Gábor évtizedes álmát.

A család

Tatabányán Sárberekben, a Kodály téren és Dózsakertben van üzletük, most épül a Vadász úton is egy új húsbolt. Gábor vallja: „Ezek az üzletek kínálatban kiegészítik egymást, mindegyik vásárló megtalálja a maga számítását. Még arra is figyelek, hogy a helyi üzletekben milyen jól fogy a sertésoldalas vagy a karaj, és mi mindent keresnek inkább az éttermekben.” A sárberki egyben áruelosztó központ is. A városból, ahová a család, a szakmai múlt is köti, nem is akar kilépni. Innét szállítanak húsféleségeket Komárom-Esztergom megyébe, amit itt készítenek elő, az új, sárberki üzletben. Már Budapesten is ismerik Gábor hentes termékeit, ahová nagyban szállítanak.

Korábban, a sokéves gyakorlat után Gábor úgy vélte, már mindent tud a húsokról, de így, ötvenfelé rá kellett jönnie, hogy nagyon sokat lehet még tanulni ebben a szakmában is. Más szerszámok, eszközök, technológiák, a különös ízvilágot idéző receptek, új készítmények, csomagolás, hűtés, tárolás: mind megoldásra váró kihívást jelent a számára. Még a vákuumtechnológia is az energiatakarékosságról szól. A húst az Alföldről, az ország keleti feléből szállítják ide, a csirkét Pest megyéből. A húsokat itt darabolják és dolgozzák fel, itt készítik elő a csomagoláshoz.

Gábor vissza-visszakanyarodik a múltba: a nagyszülei a hetvenes években fejezték be a munkát, akkor tették le a húsos bárdot végleg. Gábor ’90-ben lett vállalkozó. Volt két évtizednyi kihagyás, de még akkor is jöttek olyan régi felsőgallai, tatabányai vásárlók, akik még emlegették az idős mestert és családját azzal, hogy nála vásároltak éveken át. „Ez adott erőt a fejlesztésekhez, a továbblépéshez, a megújuláshoz” – mondja most. Érezte, a családi múlt, felesége és apósa kitartása is erre kötelezi. Emlékeztek anyai nagyapjára,Vitéz Berendire, akit sokan Schmidtmayerként ismertek, de a vitézi cím elnyerése érdekében magyarosítani kellett a nevüket. A sváb szokások és hagyományok azonban kitörölhetetlenül megmaradtak, és ez tette vonzóvá a törzsvásárlók körében. Gábor jól emlékszik a felsőgallai házukra, amely ma is megvan, de más funkciókkal. A nagyszülőknek ott volt vágóhídjuk, a húsbolt a falu központjában, a vendéglővel, a mai Kerék Csárdával szemben. A „köztes” években a nagybátyja, Berendi Gáspár Környén, a mezőgazdasági kombinátban vitte az üzletet, így a családban a szakmai folyamatosság sosem szakadt meg. Ezeket a mozzanatokat örökítik meg a korabeli fekete-fehér fotók is, egy gazdag és szorgos múlt lenyomatai. Ezek a lenyomatok mindig ott vannak Gáborék és a család életét jelentő vállalkozásban.

Gábor ezért is kapaszkodik a múlt néhány követésre méltó hagyományához, amelynek gyökerei egyenesen a sváb ősökhöz vezetnek. A gasztronómia, a specialitások és a szakosodás elemei tetten érhetők voltak a nagyszülők, a szorgalmas sváb emberek mindennapjaiban: ez az örökség hatja át Gábor üzletpolitikáját is.

A gasztronómia azonban városi szinten is új lehetőségeket nyitott a szakmában: a látvány disznóöléssel, kolbásztöltő versennyel és hurkasütéssel színesített februári Malacságok elnevezésű rendezvénnyel erősödött a saját tradícióit kereső, fiatal városban a kulináris vonal. A Gábor Hentes – másokkal együtt – tevékeny szereplője a három-négy éve elindított téli programnak. A szakosodás, a saját boltjai kínálatát kiegészítő húsféleségek és specialitások ebben a formában hozták meg az ismertséget. „Saját étteremben nem is gondolkodom, az egy másik szakma, ráhagyom a partnerekre. Inkább abban igyekszem előrelépni, hogy figyeljük a vásárlói-fogyasztói szokások változásait, a szezonális trendeket, az új igényeket” – mutat rá az útjára.

Saját termékeik bővülő kínálatával, félkész termékekkel, nyári grillezésre is alkalmas készítményekkel bővítik a kínálatot, annak a korosztálynak is, amelyik még szeret főzni, és nemcsak az ünnepek előtt. Gábor nem kevésbé büszke a saját fejlesztésű folyamatirányítási rendszerre, amelyet lánya alakított ki az informatikusokkal. Nagy előrelépés, hogy nem kell papírokra, füzetekbe feljegyezni a megrendeléseket, az éttermeket és a húsféléket. A vállalkozás nagy utat tett meg a felsőgallai hentesüzlettől a mai tatabányai üzletláncig, a gasztronómiai újításokig. „Ebben látszik igazán a család ereje” – mondja a vállalkozás irányítója.

<a href="https://nqv.hu/szerzo/nqv-admin/" target="_self">NQV</a>

NQV

(bemutatkozó szöveg feltöltés alatt)

Legfrisebb bejegyzések

Kebtanoda kutyasport egyesület
Kebtanoda kutyasport egyesület
Meggypiros mezben