Oldal kiválasztása

Fókusz

Görbe tükör

Görbe tükör

Kimondva egyszerű: azon múlik az életminőségünk, hogy mit eszünk és mennyit mozgunk

A magyar sportnemzet, ezen nehéz lenne vitatkozni, ugyanakkor a lakosság kétharmada nem sportol még napi 10 percet sem, s mindössze 4,5%-a mondja magáról, hogy a hét minden napján végez testmozgást. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Egészségjelentése az a bizonyos görbe tükör, amiben nem mutatnak túl jól a szikár számok.

A legnagyobb ellenség

A legnagyobb ellenség

Az utánpótlás-nevelésben többnyire maga a szülő hozza létre a kontraproduktivitást

Harmincas-negyvenes éveikben járó, nemegyszer magasan kvalifikált emberek tömegestül hiszik magukról, hogy gyakorló szobafestőként, tanárként, speditőrként, végrehajtóként, nulla sportvezetői és edzői tapasztalattal jobban tudják a futballt, mint azok, akik a gyerekeikért felelősséget vállalva a szakmát képviselik.

Előzmény nélkül?

Előzmény nélkül?

Pilinszky János és Toldalagi Pál emlékére

Pilinszky a vele készült beszélgetésekben többször említi Toldalagit mint szívéhez közel álló szerzőjét, sőt úgy is fogalmaz, hogy a Weöres Sándor, Rónay György, Juhász Ferenc, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes költői sorból, tehát a legkedvesebbek közül számára Toldalagi Pál emelkedik ki.

Szívás

Szívás

Európában a tüdőrák okozta halálozásban jelentős előnnyel Magyarország áll az élen

E sorokat a horvát tengerparton kezdtem el írni, aztán itthon folytattam. Nem bírtam ki ugyanis, hogy ne nézzek utána az Eurostat adatai között annak, milyen is az itteni férfilakosság mortalitási adatsora.

A test neveléséről

A test neveléséről

A Bethlen-kormány hatalmas és sikeres erőfeszítéseket tett az iskolai testnevelés és a sport területén

Van muníciónk. Teremtő múltnak hívják. Klebelsberg sporttörvénye hozta létre a játszótereket, mondta ki az olimpia megrendezésének és a nemzeti stadion megépítésének gondolatát. Ez a törvény kezdeményezte, hogy minden, legalább ezer munkaerőt alkalmazó cég köteles munkásai és egyéb alkalmazottai testnevelési szükségleteinek kielégítéséről (sporttér, fürdőhely, gyakorlóterem stb.) megfelelően gondoskodni.

Emlékezetkiesés

Emlékezetkiesés

Talán az egész világon a mi nemzetünk identitástudatában a legerősebb elem a sport

Amikor külföldi edzők, sportszakemberek, sportújságírók úgy-ahogy megismerkednek a magyar sportközélettel, igen gyakran vetik fel, hogy mi egészen jellegzetes módon folyton a múltban élünk. Szerintem van erre magyarázat, mégpedig épp az, hogy végre szeretnénk megtudni, mi is történt velünk.

A falak ereje

A falak ereje

A motiváltság legfőbb kifejeződési formája az, amikor a sportoló képes megvalósítani önmagát

Sportnyelven: az acélosabb motiváció átírta a papírformát. De mi is ez a motiváció? Küzdeni tudás, akaraterő, a megalkuvás elvetése? Alighanem ezekkel a kifejezésekkel helyettesítenénk ezt az idegen eredetű kifejezést, holott a legpontosabb megközelítése az, hogy gondolkodásmód. Szemlélet. Amikor az ultrák azt üvöltik, hogy „Harcoljatok!”, azt kellene javasolniuk, hogy „Gondolkozzatok!” vagy „Váltsatok szemléletet!”

A bor, a futball és a tőkevesztés

A bor, a futball és a tőkevesztés

Két érték, két fontos, magyar entitás

A magyar bor, benne a világ legkülönlegesebb, legszebb, legtitokzatosabb, ezért legértékesebb borával, a tokaji aszúval, az elmúlt száz évben ötször szenvedett el tőkevesztést. (…) A magyar futball párhuzamos utat járt be. A harmincas évek elejétől a hetvenes évek végéig, fél évszázadig a világ élvonalában voltunk.

Hipofízis-hipotézis

Hipofízis-hipotézis

László professzor bűne az volt, hogy keresztezte a keleti titkosszolgálatok magyarországi begyűjtő akcióját

1985 végén László Ferenc, a Szegedi Orvostudományi Egyetem professzora, klinikai rektorhelyettese és egyben párttitkára a ferihegyi reptéren megbukott pár tucat emberi agyalapi miriggyel, amit épp átadott az olasz Serono gyógyszergyártó cég képviselőinek. Bár szétesőben volt a rendszer, arra még nem volt példa, hogy nyilvánosságra kerül egy bűnügy egy erősen frekventált kommunistáról.

Kettézárt lelkek – Szelmenc megható története

Kettézárt lelkek – Szelmenc megható története

Zelei Miklós emlékére (Kiskunhalas, 1948. november 8. – Budapest, 2021. október 28.)

Zelei Miklós fölfedezte, végigjárta és megírta az Ung vidékén országhatárokkal kettézárt falut, Szelmencet, melynek színmagyar lakói a demokratikusan berendezkedni igyekvő Szlovákia és Ukrajna bejegyzett polgárai.

A Szerémségről és az utókor felelősségéről

A Szerémségről és az utókor felelősségéről

Tereken és időkön átívelő szenvedély

Szrem vagy Szerémség történelmi és közigazgatási fogalom, amit a borvidék elnevezésében is használunk. A nagytájat szinte teljes egészében körbeöleli északról a Duna, délről pedig a Száva úgy, hogy Belgrádnál érnek össze. A nyugati rész nem folyóval, hanem a történelmi Verőce vármegyével határos. A borvidéket általában a Fruska Gora heggyel azonosítjuk, bár az alföldi részeken is termeltek szőlőt.

Kamon-kő, Szigliget

Kamon-kő, Szigliget

A Balaton olyan, akár a kifürkészhetetlen sors

Dallamos és beszédes nevű helyek (Rókarántó, Hálás-tető, Királyné szoknyája, Kőróka, Nyálas-tó, Papsapka, Rossztemplom, Farkasgyepű, Hódosér) ott rögzülnek a valóság leírható szintjén, ahol a csillagporos varázslók, a légies égiek, az óriás szellemek és a köztünk illatozó tündérek már megvívták a harcukat a bestiális erőkkel. A Balaton ilyen nagy, isteni küzdelem ma is rejtélyekkel teli eredménye.