A magyar bor, benne a világ legkülönlegesebb, legszebb, legtitokzatosabb, ezért legértékesebb borával, a tokaji aszúval, az elmúlt száz évben ötször szenvedett el tőkevesztést. (…) A magyar futball párhuzamos utat járt be. A harmincas évek elejétől a hetvenes évek végéig, fél évszázadig a világ élvonalában voltunk.
A legenda szerint a mai legnevesebb tokaji borász, Szepsy István egyik fölmenője, Sepsi Laczkó Máté készített először aszúbort 1650-ben. E legendával szemben több történeti forrás bizonyítja, hogy már a reneszánsz korban ismerhették az aszúkészítés módszereit.
Ez egy 2015-ös beszélgetés. Azóta Szepsy István visszahúzódott a borászatába, a családnak nincs már érdekeltsége a mádi gasztronómiában, Messi elhagyta a Barcelonát, a Grand Tokaj pedig a napokban beépült a Tokaj-Hegyalja Egyetemet üzemeltető alapítványba.
Árvay 1994-ben hozta létre a családi vállalkozást, és egy év múlva már száraz borokkal és tokaji borkülönlegességekkel szerepelt a piacon. Amikor társas vállalkozó volt, a saját és a társa földjeit bérelte a közös cég számára. Azelőtt is csak a bor számított, azóta pedig még jobban.
A világon mintegy húsz helyen születik természetes édes bor, de sehol sincs olyan szintű koncentráltsága a cukornak, a savnak, az ízeknek, a zamatoknak és az aromáknak, mint a tokaji aszúknál.
Erőteljes, komoly fejlődésre is kész, de már nagyon jól elindított borászat a Götzéké, ahol a szülők és a gyerekek mindent megtettek a márka építéséért.