A patikusok jó emberek. Tiszták, ápoltak, alaposak és az átlagembernél óvatosabbak. Némelyiküknek aztán túl sok is ez a sok jó, ez a sok korlát, ők kedélyes iszogatással, kvaterkázással tompítanak a munkakör feszültségén.
„Kazay sorsa volt, hogy mindenki elismerte zsenialitását, sokoldalú tudása meglepő erkölcsi sikereket aratott, de segíteni a világon senki sem segített rajta. Otthagyták elpusztulni Vértesacsán, ebben a sárba vesző sváb faluban, ahol még egy közepes lateiner ember életnívójához szükséges anyagiakat sem tudta soha megkeresni.”
1964-től a Kaliforniai Berkeley Egyetemen lett professzor. Játékelméleti modelleket dolgozott ki gazdasági és szociológiai problémák megoldására. Négy könyve és közel száz tudományos dolgozata jelent meg. Az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat a részlegesen informált játékokról írt munkájáért nyerte el. Módszere a matematikai közgazdaságtan általános kutatóeszközévé vált.
Minden különös sorsnak megvan a maga oka. Görgey Artúrt (1818–1916) tábornoktársai Patikáriusnak nevezték, mivel komoly érzéke volt a vegyészethez, Kossuth egyenesen a méregkeverőt látta benne. S mindenki ugyanazt a tartózkodó, magányos embert.
Az eseményen Dlusztus Imre kiadóalapítóval és főszerkesztővel az online magazin felelős szerkesztője, Tinkó Máté beszélget majd.
Mindig imádtam olvasni. Anyukám erőszakkal vette ki a könyveket a kezeimből éjjelente, mert alvás helyett is csak olvastam volna. A versek, regények szeretete miatt lettem valószínűleg újságíró. Nem akartam soha oknyomozó lenni, gazdasági bűncselekményeket feltáró riporter, avagy politikai szakértő. Engem a pozitív dolgok érdekelnek. A legszívesebben portrékat írok, s arra törekszem, hogy minél több emberhez eljussanak a jó hírek is, melyek feltöltenek energiával, hittel, s erőt adnak a jövőhöz.