Híres mondása, „sírni csak a győztesnek szabad”, népszerű könyve címe lett
Székely Éva kilencéves korában határozta el, hogy úszó lesz. 1939-ben lett az FTC versenyzője. Tehetségére jellemző, hogy egy évvel később már országos csúcsot ért el.
olimpia
Emlékezetkiesés
Talán az egész világon a mi nemzetünk identitástudatában a legerősebb elem a sport
Amikor külföldi edzők, sportszakemberek, sportújságírók úgy-ahogy megismerkednek a magyar sportközélettel, igen gyakran vetik fel, hogy mi egészen jellegzetes módon folyton a múltban élünk. Szerintem van erre magyarázat, mégpedig épp az, hogy végre szeretnénk megtudni, mi is történt velünk.
Százhúsz év magyar álomtizenegye
Klubjaikban és a nemzeti válogatott(ak)ban elért eredményeik alapján összeállították minden idők legjobb magyar (férfi) labdarúgó-válogatottját
Mindkét csapatot 3-2-5-ös (klasszikus WM) formációban állították össze, és mert a jövőre 120 éves magyar labdarúgó-válogatott történelmének minden jelentős korszakából a statisztikák alapján válogattak az IFFHS szakemberei, tartalmaz néhány meglepetést is a lista.
Dunai Ede
(Budapest, 1949. 07. 14. – )
Dunai III. Ede Budapesten született, ezen a néven, s az akkoriban BLSZ I-ben, illetve NB III-ban szereplő Újlak FC-ből érkezett az Újpesti Dózsába, 18 évesen, 1967 nyarán. Még augusztusban be is mutatkozott az élvonalban, s mintha mindig is ott játszott volna, kirobbanthatatlan része lett az újpesti védelemnek.
Dunai Lajos
Budapest, 1942.11.29. – Budapest, 2000.12.18)
Számtalan ligaválogatott-mérkőzéssel, dél-amerikai túrával, és nem mellesleg az 1968-as olimpiai aranyéremmel vigasztalódott a kék-fehérek közül taktikai fegyelmezettségével, jó fejjátékával, átlagon felüli helyezkedési érzékével és szerelési készségével a válogatottságig jutó játékos.
Dunai Antal
(Gara, 1943.03.21. – )
Az ezüstös olimpia után Dunai II. Antal még három alkalommal ölthette magára a meggypiros mezt, utoljára 1973. május 16-án. Olimpiai bajnok és ezüstérmes, Európa-bajnoki 4. helyezett. Az Újpestben ezt követően még négy idényben szerepelt, tizenkét év alatt 326 bajnoki mérkőzésen 202, kereken hatvan nemzetközi kupamérkőzésén 39 gólt szerzett.
Olimpiai arany, Európa-bajnoki bronz
Puskásék utódai további két arannyal, valamint egy-egy ezüst és bronzéremmel járultak hozzá az éremkollekcióhoz
Ha a tavalyi Eb (immáron 24-es döntőjének) utolsó csoportmeccsén a németek ellen kihúzzuk 2-1-gyel, és bejutunk a nyolcaddöntőbe, az ünneplő tömeg valószínűleg napokra leállítja a nagykörút forgalmát, ahogyan néhány órára megtörtént az 2016-ban. De ez ma van, s így van jól, mert nem szabad elfelejteni, hogy voltak idők, amikor még az Eb-részvétel is elképzelhetetlen távolban volt.
Bene Ferenc
(Balatonújlak, 1944.12.17. – Budapest, 2006.02.27.)
Bene Ferenc a valaha volt legnagyobb magyar gólvágók egyike. A statisztikák szerint az 1958 és 1985 közötti, huszonhét éves pályafutása során 1430 mérkőzésen lépett pályára a megye I-től a különböző válogatottakig, beleszámítva az előkészületi és gálamérkőzéseket is, ezeken összesen 1390 gólt szerzett.
Dunai János
(Gara, 1937. 06. 26. – )
Dunai (II.) Antal bátyja, aki Dujmov Ivánként született, a sportsajtóban Dunai, majd Dunai I., jogi diplomájának megszerzése után, 1964-től Dunai dr. néven szerepelt. Jó felépítésű csatár volt, a Pécsi Dózsában mutatkozott be az élvonalban, onnan lett válogatott is, előbb az utánpótlás, majd a B csapatban.
Olimpiai számtan
Az olimpiai mozgalom hazánkban mindig fontos vagy nagyon fontos kérdés volt
Az ötvenes-hatvanas évek kiváló sporteredményeit gyakran hozzák összefüggésbe a kommunista rezsim politikájával, ám ez csak részben igaz, mivel a trianoni katasztrófa után Klebelsberg Kunó miniszter, a Bethlen-kormány legerősebb embere széles alapokra helyezte a sportéletet.