A ma Komárom-Esztergom megyéhez tartozó, jellemzően löszös területen már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. Később ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált a borvidék, mivel a borok – magas savtartalmuknak köszönhetően – a hosszabb szállítást is jól viselték.
Neszmélyi borvidék
Régi szelíd esték – 7.
„Nem lehet nem észrevenni az összefüggéseket. Tokajban a furmint, a hárslevelű és a kövérszőlő volt az alap, Somlón a furmint, a juhfark és a szagos sárfehér alkotta a háromszöget, Neszmélyen a Bálint, a juhfark és a szagos sárfehér. Egy bort készítettek vegyes szürettel, mondom, három ilyen fehérboros borvidék volt a Kárpát-medencében. Ezért is nagy felelősség a Neszmélyi borvidék feltámasztása.”
Kamocsay Ákos a megbízhatóság és a zsenialitás metszéspontjában
Borturistáknak javaslom, hogy a neszmélyi Melegeshegyen, a borhotel éttermének teraszán végezzenek elmélyült komparatisztikai vizsgálatokat: feleltessék meg a komplex chardonnay alapbort az egzotikus prémiummal, majd mélyedjenek el a négyféle dűlőválogatás és a cuvée rejtelmeiben. Mintha Dosztojevszkijről tájékozódnának előbb, azután elolvasnák a Karamazov testvéreket, majd felütnék az ide vonatkozó résznél Szerb Antalt. Egy világ fog kinyílni.
Szöllősi Mihály, a barátságos professzor
Misi bácsi, akit a tisztelet hangján még a hozzá hasonló korúak is így szólítottak, vidám természetű, kedves, nyílt, szó szerint aranyos alakja volt a magyar borászat nagy családjának.
A jelen és a múlt
Maller Zsolt szerint két útja van a borászkodásnak. Vagy olcsót, vagy nagyon jót kell csinálni. Ő az utóbbit választotta.