Oldal kiválasztása

költészet

„Nem alakítható az identitás” – Interjú Kukorelly Endrével

„Nem alakítható az identitás” – Interjú Kukorelly Endrével

Születésnapja alkalmából az író-költővel egy Günzer-bor mellett beszélgettünk

„Semmi elhatározás: sorkatona voltam, kaptam karácsonyra anyukámtól egy határidőnaplót, és január elsején az jutott eszembe, hogy kiszámoljam, hány másodperc van leszerelésig. Hány nap, óra, perc és másodperc – és ezt beírtam ebbe a füzetbe. Aztán még ezt-azt, mikor lesz a legközelebbi őrség, milyen az idő, mit hordanak össze a többiek. Verstöredékeket. Így kezdődött, irkáltam bele mindenfélét, jóval kevesebbet, mint kellett volna egyébként. Szép lassan jöttem rá, hogy tulajdonképpen naplót írok, és akkor ezt már nem is hagytam abba.”

Előzmény nélkül?

Előzmény nélkül?

Pilinszky János és Toldalagi Pál emlékére

Pilinszky a vele készült beszélgetésekben többször említi Toldalagit mint szívéhez közel álló szerzőjét, sőt úgy is fogalmaz, hogy a Weöres Sándor, Rónay György, Juhász Ferenc, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes költői sorból, tehát a legkedvesebbek közül számára Toldalagi Pál emelkedik ki.

Plattkó, a fogalom

Plattkó, a fogalom

Ő is azon magyarok táborába tartozik, akit tisz­teletből újratemettek

Plattkó alig egy évet töltött játékosként Angliában. Odakerülésekor, 1920-ban már háromszoros válogatott volt, ezért megengedték neki, hogy átöltözzön, és mozogjon egy kicsit a hátsó salakoson, ahol a fű kímélése miatt az első csapat is edzett. Plattkó intett az angol játékosoknak, hogy lőhetnek nyugodtan. Hozzá kell tenni, hogy a magyar futballista mackóméretű volt, elsőre senki sem gondolhatta, hogy igazi kapuvédelmi szakember.

Régi szelíd esték – 1.

Régi szelíd esték – 1.

A szürkebarát

Miként a bikavér szóösszetétel esetében, a szürkebarátnál is irodalmi vonatkozást keresünk ahhoz, hogy megleljük a metafora eredetét. A bikavért Garay János írta le először 1846-os Szegzárdi bordalában. Nem állítjuk, hogy Radnóti lett volna az első, aki írásban rögzítette a szürkebarátot mint bor- és szőlőfajtát, de nagyon valószínűsíthető, hogy e fajta magyar neve a 20. század első felében született, mivel korábbról senki sem említi ebben a formájában.

Interjú Székely Ilkával

Interjú Székely Ilkával

„Írói nevem egy tudatosan megkomponált név, egy hitvallás”

„Én annak örülnék, ha az emberek élete kis és nagyobb vetületekben (akár világviszonylatban) a globalizáció helyett az önállóság, függetlenség és sajátos közösségek újra felépülése felé tartana.”

Évezredes partok

Évezredes partok

Raguza, a középkort megőrző dalmát város

Raguzában őrizték Szent István és Szent László királyaink ereklyéit. A város 1358 és 1526 között állt a Magyar Korona oltalma alatt, innen került vissza Magyarországra 1771-ben a Szent Jobb, itt szolgált katonaként Hermann Ottó, Jókai Három márványfej című regénye a középkori Raguzába kalauzolja el az olvasót, s a 20. században több fontos mű született a városban.