A mondás szerint senki nem lehet próféta a saját hazájában, s nem is voltak ilyen ambíciói Molnárné Lukács Anitának sem, pusztán tanítani szerette volna, amit ő is megtanult, s mesteri fokon művelt a népi kismesterségek gyakorlása, a hagyományos paraszti kultúra értékeinek mentése során.
A Király Búza liszt egy ízig-vérig hazai termék; magyar nemesítés, hazai földben termett, itthoni feldolgozás. Egy liszt, aminek íze van E-számok, különböző kiegészítők, ízesítők és mindenféle trükk nélkül. Kétféle természetes adalék hozzáadásával készül: szívvel és lélekkel.
A martonvásári központ már eddig is bizonyította alkalmazkodóképességét, s bármilyen igény merül fel a hazai termesztők részéről, azt ki tudják elégíteni.
Az eseményen Dlusztus Imre kiadóalapítóval és főszerkesztővel az online magazin felelős szerkesztője, Tinkó Máté beszélget majd.
A szakmában eltöltött közel fél évszázad során Kászpári Károly szakmai hitvallásává nemesedett a kompromisszumok nélküli minőség. Legyen szó akár az egyszerű, mindennapi fehér kenyerünkről, a sokmagvas különlegességekről, a répás pur-pur kenyérről, vagy éppen a stollenről.
Egy törékeny asszony vette át a vállalkozás vezetését és kiállta a próbát, de Rózsika néni bevallja, hogy nem tudta volna megoldani a helyzetet gyermekei segítsége nélkül.
Az olyan újszerű kezdeményezéseknek, mint az nqv.hu portál létrejötte, igenis helye és létjogosultsága van, sőt kifejezetten szükséges bizonyos értelemben szembemenni a fő trendekkel.
Napilapos, hetilapos újságíróként, szerkesztőként a „Hazudni nem szabad” egymondatos deáki sajtótörvény-tervezetet tekintettem hitvallásomnak. Mivel ma is újságírónak (és szerkesztőnek) tartom magam, még, ha a munkám jellege meg is változott, ez a vezérelvem most is.
Kenyeres nemzet lévén, a közvélekedés szerint a kenyér „ősidők óta” a magyarok népélelme, elmaradhatatlan része a főúri, polgári, munkás és paraszt élelmezésnek.
A kézműves péktermékeknek harmonikusabb, selymesebb az íze. Idő kell, hogy kialakuljon a saját aromája, ezért nem kell mesterségesen siettetni a folyamatot. A pékek a gépek helyett a kezükkel dolgoznak, így formálják a kenyereket, a bajor perecet, és még a kiflit is kézzel sodorják.
1910-ben a Magyar Királyságnak épp akkora volt a malomipari kapacitása, mint az Amerikai Egyesült Államoknak. Odaát Minneapolis, Európában Budapest volt a malomipar fővárosa.
Az írásbeliség előtti időkig ugyan vannak nehézségeink a kenyértörténelem feldolgozásával, ám a régészeti kutatások eredményeiből és a természeti népekben itt-ott még továbbélő ősi hagyományok tanulmányozásából viszonylag jól összerakható az az évezredes fejlődési folyamat, amely a mai értelemben vett kenyér sütéséhez vezetett.