De hogy került a magyar háztartásba a tyúk, a liba, a kacsa, a pulyka és a gyöngyös?
A baromfi szakmai szervezetek szerint hazánk képes lenne arra, hogy újra Európa legnagyobb baromfitenyésztője és exportőre legyen.
hús
Fehéret, feketét, magyartarkát
Ma is Bonyhádon található a legnagyobb magyartarka-tenyészet
Mi köze van a magyartarkának a bonyhádi svábokhoz? Merthogy van, az biztos.
Vadul nem esszük
A vadhús finom, csak érteni kell hozzá
Bizonyos létfontosságú ásványi anyagok kétszer, háromszor vagy akár többször nagyobb arányban fordulnak elő a vadhúsban, mint a tenyésztett háziállatokéban.
A vállalkozásban mutatkozik meg a család ereje
Komárom-Esztergom megyéből indult útjára Gábor hentes álma
A gasztronómia, a specialitások és a szakosodás elemei tetten érhetők voltak a nagyszülők, a szorgalmas sváb emberek mindennapjaiban: ez az örökség hatja át Gábor üzletpolitikáját is.
A Czímer családnál visszatért a múlt
Magyar áru a termőföldtől az asztalig
A hazai vállalkozói szellem megtestesítői azok a régi mesterek, akik saját szakmájukon belül teremtették meg azt a minőségi kultúrát, amely egy régi hagyományban gyökerezik.
A hagyományokra alapozva építik a jövőt
Két évtizede működteti családi vállalkozását Dunabogdányban Borda István és felesége
Ezekért a hamisítatlan, régi ízekért messziről is eljönnek ide az emberek, mert tudják, amit itt megkapnak, ugyanazt kapják holnap és holnapután is.
Az ember, akit kolbászművesnek rendelt a sors
A Dékány Szövetség megalakulása óta minden évben Magyar Termék Nagydíjas kolbásztermékkel rukkolt elő
A kolbászkészítés tudományát és a hentes szakmát már az anyaméhben megismerte a nagykamrási hentes fia.
Marha jó
Avagy marhahús az asztalon
Ami a pörkölt újbóli előkerülését illeti, bizonyos vélemények szerint már az csoda, hogy a legutóbbi szövegezéskor nem került be hazánk alapdokumentumába. A pörkölt igenis alkotmányos kérdés, mindannyiunk kiemelt ügye. És ha a lapockáról csak ennyi jut eszünkbe, már megtette a magáét.
Szenvedéllyel töltve
A Csabai Kolbászfesztivál
Elindult a nagy sorozat, és ma az ország legtöbb szenvedéllyel átitatott fesztiválja a csabai, ahol olyan energiával csap fel az életkedv, mint sehol máshol.
A hal húsa
Kevés halat eszik a magyar
Annak ellenére, hogy Magyarország vízrajzi és klimatikus adottságai kedveznek az édesvízi haltermelésnek és halászatnak, a magyarok inkább sertést és baromfit esznek. Jellemző, hogy nálunk a halkereskedésekben inkább csak a karácsonyi ünnepekre nőnek meg a sorok, pedig egy sereg érv szól a gyakoribb fogyasztás mellett.
A húsmívesség nagy alakjai
Hihetetlen gazdagságában is egységesült a magyar konyhaművészet
„Hogy mi a magyar ételek ízletességének titka? Végy egy konyhát, amelynek ükapja kaukázusi, dédapja olasz, nagyapja török, sógora osztrák, nagybátyja francia. Keress ehhez egy népet, amelynek jó ínye, fejlett ízlése, és emellett érzéke, kedve van a főzéshez” – írta igen találóan Gundel Károly.
Egy sors – Brauch Ferenc
Megbízható márka a gyorsan változó világban
A Brauch név közismert volt a múlt század első felének Budapestjén.