A ma Komárom-Esztergom megyéhez tartozó, jellemzően löszös területen már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. Később ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált a borvidék, mivel a borok – magas savtartalmuknak köszönhetően – a hosszabb szállítást is jól viselték.
Borturistáknak javaslom, hogy a neszmélyi Melegeshegyen, a borhotel éttermének teraszán végezzenek elmélyült komparatisztikai vizsgálatokat: feleltessék meg a komplex chardonnay alapbort az egzotikus prémiummal, majd mélyedjenek el a négyféle dűlőválogatás és a cuvée rejtelmeiben. Mintha Dosztojevszkijről tájékozódnának előbb, azután elolvasnák a Karamazov testvéreket, majd felütnék az ide vonatkozó résznél Szerb Antalt. Egy világ fog kinyílni.