A chicagói sörlázadást az váltotta ki, hogy a város új polgármestere – korát messze megelőzve – szesztilalmat írt elő a vasárnapokra. A város akkori, harmincezres lakosságának 71%-át adták ki az írek és a németek. Mindkét nép szépen ivott, a németeknek saját serfőzdéik is voltak. Nem törődtek a rendelettel, de a hatóságok erősködtek. A sörisszák a nyilvánvalóan idióta rendeletet vissza akarták vonatni, szó szót követett a bíróságon, azután a husángok vették át a főszerepet.
gasztronómia
Az édesművesség rejtelmei a páratlan gasztromúzeumban
Mi szükség lehet egy múzeumra, ahol az édességművesség múltjába is betekinthetünk? Budapesten, közelebbről Óbudán, és még közelebbről a születőfélben lévő Krúdy-negyedben rátalálhatunk a válaszra. Krúdy Gyula házába kell ellátogatnunk, élete utolsó szakaszának helyszínére. Itt működik a világon egyedülálló, országos gyűjtőkörű Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.
Vadul nem esszük
Bizonyos létfontosságú ásványi anyagok kétszer, háromszor vagy akár többször nagyobb arányban fordulnak elő a vadhúsban, mint a tenyésztett háziállatokéban.
Nyitva van a futballkapu, csak bújjatok rajta
„Ha léleknyugtató, akusztikus hangzásra vágyik, ha kimerült agya relaxációért kiált, ha fáradt testének kényelmet adó nyugágy hatását akarja megsokszorozni laptopja vagy egyéb okos eszköze segítségével, akkor üsse be a keresőbe: www.nqv.hu. És élvezze ki a pillanat örömét.”
A New York Kávéház
2011 óta „A Világ Legszebb Kávéháza” címmel büszkélkedő New York a modern budapesti vendéglátás egyik vezető alkotóműhelye lett.
„Zöldségeket” beszélünk…
Bizonyos zöldségek és gyümölcsök egyaránt alkotórészei lehetnek a sós és édes előételeknek, főételeknek és desszerteknek. Újabban pedig, az ételallergiák nagy fokú elterjedésével – vagy inkább felfedezésével, hiszen ki tudja, hogy száz éve ki, milyen érzékenységben szenvedett – egyes zöldségek új szerepben mutatkoznak meg.
A 3 botos horgászatért
Akárhogy is fog változni a helyzet, Czeroczki Zoltán elkötelezetten képviseli a magyar horgászatot, a halfogyasztás népszerűsítését, a horgászati és halászati szabályozások bővítését, s az egykori Horgászpárt 12 pontja szellemiségében kezét értőn s aggódva tartja rajta az ágazat ütőerén.
Bevezetés a disznótorba
Magyarország a Monarchia utolsó két évtizedében Európa egyik legnagyobb sertéstenyésztő nagyhatalma volt. A disznóhús ma is a legmeghatározóbb ételünk, az egy főre jutó éves fogyasztás eléri a 25 kilogrammot fejenként, ami a teljes húsfogyasztásunk több mint 40%-a. Összehasonlításképp a marhahúsból és halból mintegy 3-3 kilogrammnyit eszünk meg egy évben…
Sváb rozskenyér szívvel, lélekkel
Ludwig Klára egyesíti a családi tűzhelyt életben tartó, a kenyeret mint szakrális ősi ételt sütő háziasszony rituális tevékenységét, és a pék(ség) ipari termelését. Mindenki örömére, hiszen a solymári sváb nagymama konyhájából gyerekként kiűzhetetlen Klárika felnőve kizárólag minőségi pékárut sütve építette fel üzlethálózatát, amit JÓkenyérnek nevezett el.
Magyarok kenyere
Kenyeres nemzet lévén, a közvélekedés szerint a kenyér „ősidők óta” a magyarok népélelme, elmaradhatatlan része a főúri, polgári, munkás és paraszt élelmezésnek.
Marha jó
Ami a pörkölt újbóli előkerülését illeti, bizonyos vélemények szerint már az csoda, hogy a legutóbbi szövegezéskor nem került be hazánk alapdokumentumába. A pörkölt igenis alkotmányos kérdés, mindannyiunk kiemelt ügye. És ha a lapockáról csak ennyi jut eszünkbe, már megtette a magáét.
Szenvedéllyel töltve
Elindult a nagy sorozat, és ma az ország legtöbb szenvedéllyel átitatott fesztiválja a csabai, ahol olyan energiával csap fel az életkedv, mint sehol máshol.