Mivel a borivók többsége (hála a Bakator Borkereskedésnek és a Bakator Zenekarnak) úgy-ahogy megismerte ezt a feledés homályából előtűnő fajtát, és rögzítette, hogy fehérbort ad, talán meglepődve regisztrálja a kék változat létét. Pedig az adott fajtacsoportba tartozó fajták a bogyó színében, esetleg a vessző színében eltérve egymástól igen színes képet mutathatnak.
„Nem lehet nem észrevenni az összefüggéseket. Tokajban a furmint, a hárslevelű és a kövérszőlő volt az alap, Somlón a furmint, a juhfark és a szagos sárfehér alkotta a háromszöget, Neszmélyen a Bálint, a juhfark és a szagos sárfehér. Egy bort készítettek vegyes szürettel, mondom, három ilyen fehérboros borvidék volt a Kárpát-medencében. Ezért is nagy felelősség a Neszmélyi borvidék feltámasztása.”
Tegyük fel magunknak a kérdést: attól lesz jobb egyik-másik termőhely bora, mert kövek között hatol a mélybe a növény gyökérzete? A másik idetartozó kérdést is tegyük fel: a bor minősége összefügg az ültetvény tengerszint feletti magasságával, valamint az ültetvény dőlésszögével?
A legenda szerint a mai legnevesebb tokaji borász, Szepsy István egyik fölmenője, Sepsi Laczkó Máté készített először aszúbort 1650-ben. E legendával szemben több történeti forrás bizonyítja, hogy már a reneszánsz korban ismerhették az aszúkészítés módszereit.
Hogy milyen a stílus? Mindenekelőtt elegáns. Zoltánnál semmi sincs túlerőltetve, minden sav tűélesen van a helyén, minden aroma olyan, amilyen a bor nagykönyvében van megírva, minden fajta a saját szép gyümölcsösségében teljesedik ki.
Borturistáknak javaslom, hogy a neszmélyi Melegeshegyen, a borhotel éttermének teraszán végezzenek elmélyült komparatisztikai vizsgálatokat: feleltessék meg a komplex chardonnay alapbort az egzotikus prémiummal, majd mélyedjenek el a négyféle dűlőválogatás és a cuvée rejtelmeiben. Mintha Dosztojevszkijről tájékozódnának előbb, azután elolvasnák a Karamazov testvéreket, majd felütnék az ide vonatkozó résznél Szerb Antalt. Egy világ fog kinyílni.
Zavarba ejtő, ha a kezünkbe kerül egy zempléni tájbor kategóriába tartozó chardonnay vagy cserszegi fűszeres. 2014 óta a borvidéken belül tucatnyi fajtából készülhet forgalomba hozható bor, ami viszont nem nevezhető tokajinak. Mik tehát az engedélyezett tokaji fajták?
A generosa többéves kutatói tevékenység eredményeként hivatalosan 1951-ben született a Móri borvidéken a piros tramini és az ezerjó fajták keresztezéséből, Bíró Károly nemesítői munkássága révén. Ezután a hibridek a kecskeméti kutatóállomásra kerültek, ahol Kurucz András, 1976 óta pedig dr. Hajdu Edit vezetésével folytak a kiértékelések. 2004-ben kapott állami minősítést „generosa” néven.
Árvay 1994-ben hozta létre a családi vállalkozást, és egy év múlva már száraz borokkal és tokaji borkülönlegességekkel szerepelt a piacon. Amikor társas vállalkozó volt, a saját és a társa földjeit bérelte a közös cég számára. Azelőtt is csak a bor számított, azóta pedig még jobban.
A villányiak megmutatták, mit jelent a kertben a megalkuvás nélküli termesztés, a technológiában a szigor, a pincében a szenvedély.
A pincészet 100%-ban minőségi borokat állít elő, melyhez a szőlőt a Villányi borvidék termelőitől válogatva vásárolja fel, így garantálva a kiváló minőséget.
Polgárék már az első palackok letöltésekor távlatokban gondolkoztak. Ma is azt vallják, hogy a helyes problémamegoldás alapja az, ha az ember előre néz.