A ma Komárom-Esztergom megyéhez tartozó, jellemzően löszös területen már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. Később ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált a borvidék, mivel a borok – magas savtartalmuknak köszönhetően – a hosszabb szállítást is jól viselték.
Mint tudjuk, ma 22 borvidéket különböztetünk meg, s a föntebb bemutatottak alapján mindegyiknek jogában állhatna használni a „történeti” jelzőt.
Szrem vagy Szerémség történelmi és közigazgatási fogalom, amit a borvidék elnevezésében is használunk. A nagytájat szinte teljes egészében körbeöleli északról a Duna, délről pedig a Száva úgy, hogy Belgrádnál érnek össze. A nyugati rész nem folyóval, hanem a történelmi Verőce vármegyével határos. A borvidéket általában a Fruska Gora heggyel azonosítjuk, bár az alföldi részeken is termeltek szőlőt.
Dallamos és beszédes nevű helyek (Rókarántó, Hálás-tető, Királyné szoknyája, Kőróka, Nyálas-tó, Papsapka, Rossztemplom, Farkasgyepű, Hódosér) ott rögzülnek a valóság leírható szintjén, ahol a csillagporos varázslók, a légies égiek, az óriás szellemek és a köztünk illatozó tündérek már megvívták a harcukat a bestiális erőkkel. A Balaton ilyen nagy, isteni küzdelem ma is rejtélyekkel teli eredménye.
A malbec mély színű, intenzív vörösbort ad. Illatában többnyire gyógyfüves jelleget fedezhetünk fel, ízében meggyes, málnás, szedres aromák jellemzik, a kortyot selymes krémesség kíséri.
Miként a bikavér szóösszetétel esetében, a szürkebarátnál is irodalmi vonatkozást keresünk ahhoz, hogy megleljük a metafora eredetét. A bikavért Garay János írta le először 1846-os Szegzárdi bordalában. Nem állítjuk, hogy Radnóti lett volna az első, aki írásban rögzítette a szürkebarátot mint bor- és szőlőfajtát, de nagyon valószínűsíthető, hogy e fajta magyar neve a 20. század első felében született, mivel korábbról senki sem említi ebben a formájában.
Tegyük fel magunknak a kérdést: attól lesz jobb egyik-másik termőhely bora, mert kövek között hatol a mélybe a növény gyökérzete? A másik idetartozó kérdést is tegyük fel: a bor minősége összefügg az ültetvény tengerszint feletti magasságával, valamint az ültetvény dőlésszögével?
Zavarba ejtő, ha a kezünkbe kerül egy zempléni tájbor kategóriába tartozó chardonnay vagy cserszegi fűszeres. 2014 óta a borvidéken belül tucatnyi fajtából készülhet forgalomba hozható bor, ami viszont nem nevezhető tokajinak. Mik tehát az engedélyezett tokaji fajták?
Ez egy 2015-ös beszélgetés. Azóta Szepsy István visszahúzódott a borászatába, a családnak nincs már érdekeltsége a mádi gasztronómiában, Messi elhagyta a Barcelonát, a Grand Tokaj pedig a napokban beépült a Tokaj-Hegyalja Egyetemet üzemeltető alapítványba.
Megpillantotta egyszer a lányt a Balatonból kiemelkedve az ősz hullámkirály. Kért egy korsó kecsketejet beteg fiának, cserébe – ígérte – feloldja a hajadont a némaság alól.
Amikor egy-egy borfesztiválon vagy más alkalomból kóstolok, szeretek minden tétellel megismerkedni egy-egy nyelet erejéig, aztán a legjobból azokkal a szavakkal kérek, hogy „tessék önteni egy nagy pohárral, jó kedvvel, bőséggel, ahogy a Himnusz mondja”.
A világon mintegy húsz helyen születik természetes édes bor, de sehol sincs olyan szintű koncentráltsága a cukornak, a savnak, az ízeknek, a zamatoknak és az aromáknak, mint a tokaji aszúknál.