Szentpéteri Attila és Szentpéteri Attila (apa és fia) évek óta elkötelezetten és elmélyülten foglalkoznak a néró szőlőfajtával. Csizmazia József és Bereznai László nemesítették ezt a kettős hasznosítású fajtát, de úgy is fogalmazhatok, hogy ez az egyetlen kék csemegeszőlő, amiből bor is készíthető.
Őszinte leszek. Néhány borvidék nem jön be nekem, illetve néhány borstílus idegenül viselkedik a számban, így a lelkemben is. Az erősen köves badacsonyi, somlai vagy tokaji, különösen a száraz furmint, számomra nem hordoz különösebb élvezeti értéket. Ugyanakkor időről időre ráveszem magam arra, hogy kóstoljak, mert véleményt csak szájon át szabad mondani. Aki címkét iszik, tévúton jár.
Nem árt az átlagosnál nagyobb figyelmet szentelni a kövidinka sikerére, mert idehaza kettős tendencia figyelhető meg még mindig: miközben egyre több alföldi borászat készít egészen figyelemre méltó kövidinkát, s ezáltal újrateremt egy elfeledett hungarikumot, a másik oldalon tartja magát a slendrián, tapasztalat nélküli lenézés.
A malbec mély színű, intenzív vörösbort ad. Illatában többnyire gyógyfüves jelleget fedezhetünk fel, ízében meggyes, málnás, szedres aromák jellemzik, a kortyot selymes krémesség kíséri.
Miként a bikavér szóösszetétel esetében, a szürkebarátnál is irodalmi vonatkozást keresünk ahhoz, hogy megleljük a metafora eredetét. A bikavért Garay János írta le először 1846-os Szegzárdi bordalában. Nem állítjuk, hogy Radnóti lett volna az első, aki írásban rögzítette a szürkebarátot mint bor- és szőlőfajtát, de nagyon valószínűsíthető, hogy e fajta magyar neve a 20. század első felében született, mivel korábbról senki sem említi ebben a formájában.
Hogy milyen a stílus? Mindenekelőtt elegáns. Zoltánnál semmi sincs túlerőltetve, minden sav tűélesen van a helyén, minden aroma olyan, amilyen a bor nagykönyvében van megírva, minden fajta a saját szép gyümölcsösségében teljesedik ki.
Borturistáknak javaslom, hogy a neszmélyi Melegeshegyen, a borhotel éttermének teraszán végezzenek elmélyült komparatisztikai vizsgálatokat: feleltessék meg a komplex chardonnay alapbort az egzotikus prémiummal, majd mélyedjenek el a négyféle dűlőválogatás és a cuvée rejtelmeiben. Mintha Dosztojevszkijről tájékozódnának előbb, azután elolvasnák a Karamazov testvéreket, majd felütnék az ide vonatkozó résznél Szerb Antalt. Egy világ fog kinyílni.
Zavarba ejtő, ha a kezünkbe kerül egy zempléni tájbor kategóriába tartozó chardonnay vagy cserszegi fűszeres. 2014 óta a borvidéken belül tucatnyi fajtából készülhet forgalomba hozható bor, ami viszont nem nevezhető tokajinak. Mik tehát az engedélyezett tokaji fajták?
A generosa többéves kutatói tevékenység eredményeként hivatalosan 1951-ben született a Móri borvidéken a piros tramini és az ezerjó fajták keresztezéséből, Bíró Károly nemesítői munkássága révén. Ezután a hibridek a kecskeméti kutatóállomásra kerültek, ahol Kurucz András, 1976 óta pedig dr. Hajdu Edit vezetésével folytak a kiértékelések. 2004-ben kapott állami minősítést „generosa” néven.
Az eseményen Dlusztus Imre kiadóalapítóval és főszerkesztővel az online magazin felelős szerkesztője, Tinkó Máté beszélget majd.
Raguzában őrizték Szent István és Szent László királyaink ereklyéit. A város 1358 és 1526 között állt a Magyar Korona oltalma alatt, innen került vissza Magyarországra 1771-ben a Szent Jobb, itt szolgált katonaként Hermann Ottó, Jókai Három márványfej című regénye a középkori Raguzába kalauzolja el az olvasót, s a 20. században több fontos mű született a városban.
Árvay 1994-ben hozta létre a családi vállalkozást, és egy év múlva már száraz borokkal és tokaji borkülönlegességekkel szerepelt a piacon. Amikor társas vállalkozó volt, a saját és a társa földjeit bérelte a közös cég számára. Azelőtt is csak a bor számított, azóta pedig még jobban.